A szemünk és a hajunk színét biztosan a szüleinktől örököljük, ahogy legtöbbször a családnevüket is. De mennyire örököljük a társadalomban betöltött szerepünket, sikerességünket? Ez a generációk közti társadalmi mobilitás kutatásának alapkérdése. Napjainkban nagyon sok közéleti vitát folytatunk a növekvő egyenlőtlenségről, illetve a szabadpiac és az azt ellenőrizni hivatott intézmények szerepéről az egyenlőtlenség fenntartásában vagy enyhítésében. Sokan gondolják, hogy az intézmények “helyrebillentésével” igazságosabb társadalmat hozhatunk létre. Ehhez viszont tudnunk kéne, hogy általában mekkora az intézményi változások szerepe a társadalmi rétegződés alakulásában. A KRTK kutatói ennek mentek utána magyar adatok segítségével.
Joseph Szabó alkotói pályája Franciaországhoz kötődik, a korabeli kritikák a legnagyobb szürrealista művészek között említik. Vásznain álomszerű, apokaliptikus látomások, geometrikus, élénk színű alakok, arcok sokasága jelenik meg, monumentális szobrai pedig számos francia város közterén láthatóak. Gazdag életműve egyetlen nagy ívet ír le, mely az expresszionizmustól a szürrealizmuson át az újfiguratív művészetig terjed. Az alkotói útját bemutató tárlat szeptember 10. és október 2. között látogatható a Virág Judit Galériában, ahol szeptember 10. és 19. között a 125 tételből álló grafikai és a 118 tételt felvonultató háború utáni és kortárs művek aukciós kiállítása is ingyenesen megtekinthető - tájékoztat a galéria csütörtöki közleménye.
A 2008-9-es globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint az elhúzódó gazdasági kilábalás nyomán szerte a világban megfigyelhetjük az államok különböző beavatkozási kísérleteit a megosztott növekedés aktív ösztönzésére. 2020-tól kezdődően erre a folyamatra erősített rá a globális koronavírus járvány, a világ szinte összes országában, igaz eltérő mértékben.
Kortárs művekből és első alkalommal, kizárólag grafikákból álló, tematikus árveréseket rendez a Virág Judit Galéria április 23-án és 24-én. A művek teljes keresztmetszetét nyújtják a magyar művészet történetének, többek között Lotz Károly, Rippl-Rónai József, Victor Vasarely, ef. Zámbó István, Nádler István, Fiedler Ferenc és Maurer Dóra alkotásaira lehet licitálni online. Az aukciós kiállítás virtuálisan már elérhető, április 12. és 22. között pedig személyesen is megtekinthető a galériában.
Az Összkép 2020. októberi cikkében bemutatott adatok azt mutatták, hogy Magyarország gazdasága kiemelkedően jól teljesített az elmúlt egy évszázadban, a cikket pedig mi is átvettük. Az adatbázist viszont frissítette azóta a világ vezető gazdaságtörténeti központja, a Maddison Project, így a portál korábbi fő állítása, hogy a magyar gazdaság az átlagnál jobban erősödött 1920 óta, már nem igaz. Akkor mi is történt 1920 óta? - veti fel a kérdést a lap.
A Portfolio.hu a Profiterol befektetési magazinnal kooperációban megkezdi műkincs-művészet területéről szóló írások közlését. Jelen publikációk elsődleges célja, hogy a tőkepiacon otthonosan mozgó befektetőket kissé közelebb hozza a teljesen más jellemzőkkel rendelkező műkincspiachoz. Az aukciós és műkincs befektetési lehetőségekről szóló írások mellett egy-egy alkalommal bemutatásra kerülnek, olyan művészek, akiknek az alkotásai a piaci érdeklődés középpontjában állhat.
A kinetikus művészet a mobilok, azaz a mozgó szobrok műfaja. Moholy-Nagy László mellett a kibernetikus és a videoművészet atyjaként tisztelt Schöffer Miklós - ismertebb nevén Nicolas Schöffer - tett a legtöbbet azért, hogy e műfaj a művészeti kánon részévé váljon.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
